fbpx
5 érv a természet-vitamin mellett

5 érv a természet-vitamin mellett

Miért kellene minél gyakrabban “természet-vitamin” adni gyermekeinknek?

 

Összeszedtem 5 érvet, azaz 5 összetevőt, mely a természet-vitaminban megtalálható.

 

#Nyugalom

 

Bizonyára Te is hallottál már róla, hogy a színek hatással vannak az emberre.Talán nem mondok újdonságot azzal, hogy a nyugalom színe a ZÖLD. A zöld látványa megnyugtat. Hol találhatnánk több zöld színt, mint a természetben?

 

 

#Kitartás

 

Távol az otthontól megtapasztalhatjuk, hogy nem lehet minden igényünket azonnal kielégíteni. Egy túrázás során bizony gyakran lesz piszkos a kezünk és a természetben sincs mindig kéznél egy patak vagy egy forrás. Ha a kezünket a magunkkal hozott ivóvízzel mossuk meg, akkor könnyen szomjan maradhatunk. Megtapasztalhatjuk milyen izzadni, fázni, kellemesen elfáradni. A természetben sok olyan helyzet adódhat, amikor erőt kell venni magunkon. Ezek a fontos tapasztalatok segítenek abban, hogy az életünkben előforduló nehézségekkel könnyebben birkózunk majd meg.

 

 

#Kreativitás

 

A természetben általában nincsenek mesterségesen kialakítva a játék feltételei. Gyermekünknek bizony fel kell találnia magát, ha játszani akar. Nekünk szülőknek is nagy tapasztalat felfedezni, mi mindennel képesek hosszú időn keresztül eljátszani gyermekeink.

 

#Tisztelet

 

Ahogy az embereknek, a természetnek is meg kell adnunk a tiszteletet. A természetjárásnak is vannak szabályai. Megtanulják, hogy a természetet óvni kell: nem törjük le a faágat, nem tépkedjük a leveleket és a vadvirágok is a réten mutatnak a legszebben. Megtanulják, hogy a rovarok is a természet részei, s míg otthonunkban pl. a hangyák nem kívánatos jelenségek, a természetben érdekes megfigyelnünk őket. Azt, hogy a magunkkal vitt szemetet otthon dobjuk ki, gondolom mondanom sem kell.

 

 

#Énkép

 

A természetben egészen más ingerek érnek bennünket, mint otthon. Tapintással, hallással, szaglással kapcsolódunk a természethez. Megtapasztalhatjuk és átélhetjük, hogy a természet részei vagyunk.

Az itt és most, a tudatos jelenlét érzése, a mentális egészség szempontjából sem elhanyagolható.

 

Gondoskodó szülőként ne feledkezzünk el tehát egy-egy nagy adag “Természet – Vitaminról”!

5 fontos szabály, ha a háborúról beszélsz gyermekeddel

5 fontos szabály, ha a háborúról beszélsz gyermekeddel

Amikor az Itt-hon Ott-hon című mesekönyvem bevezető történetét írtam az szétszabdalt országról, a nagy háborúkról és az otthonukat vesztett emberekről, álmomban sem gondoltam volna, hogy ez a történet a mi valóságunkká, személyes történetünkké válhat.

 

ITT-

Szemtanúi és részesei vagyunk nemzedékünk traumatizálódásának. Amit eddig talán dédanyáink, nagyanyáink elbeszéléséből hallottunk, nem a múlt többé.

 

Most különösen fontos szerepünk van nekünk szülőknek abban, hogy saját példánkkal milyen útravalót, megküzdési stratégiát adunk át a következő nemzedéknek.

 

A hallgatás nem megoldás.

 

De hogyan csináljuk ezt jól?

 

 

#1 A béke veled kezdődik.

 

Tudom, hogy feszült és bizonytalan vagy. Mind azok vagyunk, hiába próbálunk erősnek és magabiztosnak látszani.

Bizonytalanná vált a jövő, amitől mi is szorongunk, félünk.

Ha saját félelmeinket felismerjük, nevén tudjuk nevezni, akkor már megtettük az első lépést a nyugalmunk visszaszerzése érdekében.

Beszéld ki félelmeidet, ventillálj.

Ha ez nem elég kérj segítséget!

Ami viszont fontos ne a gyerek előtt tedd ezt!

A gyermek a szülő tükörképe. Érzi a feszültséged és ha bizonytalanságodnak fültanúja lesz, az az ő szorongását még inkább elmélyíti.

 

 

Az én megküzdési stratégiám például, hogy habár tisztában vagyok a történésekkel, de a fókuszomat a háborús hírek követéséről áttettem a „hogyan tudnék én segíteni?” célpontra.

Vedd észre a segítőket. Vedd észre, hogy ahol baj van mennyire egységben tudnak segíteni az emberek. Ha tudsz segíts te is!

Segíthetsz pénzzel, tárgyi adománnyal vagy önkéntesként az időddel.

Az a jó az emberi agyban, hogy fókuszáltan csak egy dologra képes koncentrálni. Ha a fókuszban a segítés van, akkor az agyad kizárja az egyéb borzalmakat.

 

# 2 Szűrd meg!

 

Ha teheted legalább akkor iktass ki minden külső hírforrást, amikor a gyermek veled van.

– Ne kapcsold be reggel a rádiót/tv-t!

– Ne hallgass híreket az autóban!

– A nagyobbaknál most különösen figyelj arra, hogy milyen digitális tartalmakat fogyaszt! A közösségi média testközelbe hozta a háborút.

 

 

A való világ borzalmainak megszűrésével jelentősen csökkentheted a szorongásukat.

 

#3 Őszintén az ő szintjén

 

Bíztasd, hogy nyugodtan tegye fel kérdéseit, de figyelj, hogy válaszaid őszinték legyenek!

A gyerekeknek remek szenzoraik vannak, hogy kiszűrjék, ha nem mondunk igazat.

 

 

Az „ide nem ér el a háború és nem lesz semmi baj.”

helyett sokkal megnyugtatóbb lehet a gyermeknek, hogy

„bár nem tudom, hogy itt lesz-e háború valamikor, de abban biztos lehetsz, hogy mi mindent megteszünk azért, hogy akkor is és mindig biztonságban legyünk.”

 

#4 Figyelj a szavaidra!

 

Bár a gyerekek meglepően tájékozottak lehetnek és sok mindent megértenek, de vannak olyan szavak, amit bizony félreérthetnek vagy ami még rosszabb nem értenek. A meg nem értett dolgokat pedig saját belső világuknak megfelelően értelmezhetik, színezhetik ki.

Ez pedig akár ijesztőbb és félelmetesebb lehet a valóságnál.

 

 

Számukra például, hogy a háború itt van „közel” vagy a „szomszédban” egészen mást jelent, mint nekünk.

 

#5 Le a feszültséggel!

 

Hogy mit tehetsz még? A legcsodálatosabb és legkézenfekvőbb dolgokat!

 

Énekeljetek! Azt tudtad, hogy énekelni és félni nem ehet egyszerre? Próbáld ki!

 

Kirándulj, sportolj, táncolj! A mozgás bármilyen formában segít, hogy levezessük a bennünk felgyűlt szorongást.

 

 

És végül, de nem utolsó sorban

Mesélj!

A mese örök, a mese igazság, a mese remény. Remény és kapaszkodó nekünk is, hogy a jó győzni fog és újra béke lesz a világban.

Ha úgy gondolod, hogy másnak is segíthet ez a bejegyzés, kérlek oszd meg és ezzel segíts!

Mi fán terem az űrtávcső?

Mi fán terem az űrtávcső?

2021. karácsonyán útjára indult a James Webb űrteleszkóp.

 

De mi is az az űrtávcső?

 

Erről mesélek nektek ebben a videóban.

 

Mit tanulhattok ebből a részből?

  • Ki használta először a távcsövet az égbolt megfigyelésére?
  • Mit fedezett fel Galilei?
  • Vannak-e Magyarországon csillagvizsgálók?
  • Miért teszik a nagy csilagvizsgálókat magas hegyek tetejére?
  • Mi az az űrtávcső?
  • Melyik a leghíresebb és melyik volt a legutolsó, amit útnak indítottak?

3 dolog amit tegyél meg gyermekedért még januárban

3 dolog amit tegyél meg gyermekedért még januárban

Nem fogod megbánni, ha ezeket is felveszed a januári teendők listájára!

 

A legtöbb felnőtt január elején fogadalmakat tesz, számba veszi min is szeretne változtatni, mi mindent szeretne elérni.

 

Ám miközben lelkesen vágunk bele újévi kitűzött céljaink teljesítésébe: toljuk az edzéseket, gondosan megtervezzük a napi, heti étkezésünket, fontos lenne azt is észben tartanunk, hogy gyermekeink még csak az óvodaév/iskolaév felénél járnak. Nekik is szükségük van egy kis újraszerveződésre.

 

Az óvónénik, tanítónénik a megmondhatói, hogy a gyerekek a naptári év elejére igenis elfáradnak. A legtöbb rossz jegy is ebben az időszakban csúszik be, ami nem is csoda, hiszen az ünnepek alatt a gyerekek is leeresztettek kicsit, sok új élmény érte őket, nekik is nehéz visszatérniük a hétköznapok taposómalmaiba. A tavaszi szünet, pláne a nyár pedig még olyan messze van!

Nehéz így motiváltnak maradni.

A rövidebb nappalok, a hektikus családi időbeosztás pedig megnehezítik, hogy időt találjuk egy nyugodt beszélgetéshez.

 

Íme 3 egyszerű dolog, ami segíthet abban, hogy gyermekednek is jól induljon az új év.

 

1. Szervezettség

 

Nézzétek át közösen a felszerelést. Nem szorít a tornacipő? Füzetek, íróeszközök rendben vannak vagy esetleg valamit pótolni kell?

 

Fogjatok egy naptárat és nézzétek át az elkövetkező időszak fontosabb dátumait. Ha nagyobb a gyerkőc kaphatna ő is egy saját asztali naptárat. Vagy készíthettek egy közös családi naptárat, amelyben mindenki könnyen átláthatja a heti feladatait.

 

Nálunk az előszobában erre a célra egy egyszerű fekete tábla szolgál, ahova a hét minden napjára – 5tornacsuka színkóddal természetesen – beleírtuk az elfoglaltságokat (szakkör, edzés…stb)

Nehezebben koncentrál? Az is lehet, hogy nem jól lát. Kérjetek egy időpontot egy látásvizsgálatra! És fogorvosnál mikor voltatok vele utoljára?

2. Értékeljétek a tanórán kívüli programokat!

 

Bár annak a híve vagyok, hogy amibe belekezdtünk, azt csináljuk is végig, nem árt ha elbeszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy az óvodán/iskolán kívüli elfoglaltságaik iránt milyen érzéseket táplálnak. Még mindig örömmel tölti el őket vagy esetleg már nem szeretnek oda járni és kipróbálnának valami mást?

Természetesen a kötelesség fontos dolog, de ezzel a beszélgetéssel arra is rávilágíthatunk, hogy mindig van lehetőség a változtatásra és lehetnek őszinték velünk.

Köthettek kompromisszumot is akár: ezt a tanévet végigcsinálja, de közben keresitek az új lehetőséget, amit akár bemutatóórákon már most kipróbálhat.

3. Figyelj az érzelmi egészségére!

 

A napközis füzetek, értékelések, az ellenőrző (vagy most már Kréta felület) tájékoztatnak minket arról, hogy gyermekünk hogyan sajátitja el a megfelelő készségeket, hogyan halad tanulmányaiban.

De rajtunk kívül senki nem fog arra figyelmet fordítani, hogy milyen a közösségi élete (és itt nem a közösségi médiára gondolok), hogy éli meg a vele történteket.

Egy csendes autózás jó alkalom lehet egy kötetlen beszélgetésre arról, hogy kivel töltötte az idejét, tapasztalt-e valamit ami esetleg negatívan érintette.

Természetesen tudom, milyen nehéz beszélgetést kezdeményezni egy fáradt kisgyerekkel, ezért készítettem ezeket a beszélgetésindító kérdéssorokat segítségül.

Beszélgetésindító kérdéssor ovisoknak

Beszélgetésindító kérdéssor kisiskolásoknak